vasárnap, május 07, 2006
na, akkor blogoljunk telefonról. pénteki suli nem volt túl izgalmas. első két órát kihagytuk, angolról egy szót se, számtek alapon unatkoztunk, a tanár nem is tanított, programozáson meg delphibe merültünk bele. Egyedül az angol előtti szünetet dobta fel Eszti. Gyorsan leszólítottam, hogy legalább 3 percet beszéljünk.
délután mentem fotós tanfolyamra mentem, közben összetalálkoztam egyik csoporttárssal. együtt vártuk meg a modelljét. helyes kislány, később kiderült, hogy alany. egyik csaj egy barátnőjét hozta modelljének. nem szaroztak, csaj kb. egy óra után már vetkőzött is. nem zavarta, h mi is fényképezzük. oszt egy másik csaj 1 óra alatt lezavarta a dolgát. amúgy a csaj elég irritáló jelenség, szinte mindenkit lenéz, mintha ő lenne a világ legeslegjobb fotósa. hát, egészségére, azért szeretném látni azt amikor belebukik. a harmadik csaj meg kb. öt percet fényképezett, majd abbahagyta, vmi okra hivatkozva. a maradék ember szépen elvolt, majd a végén már csak négyen maradtunk: az oktató, a srác, akivel a villamoson találkoztam, a modellje és én. na akkor gyuri (az oktató) el kezdte instruálni a csajt, és végül kurva jó képek lettek belőle. a másik srác végig lesttilázott, először csak véletlenül, aztán szándékosan, poénból, de nem baj, jön még ő az én utcámba! :} este még átjött haver, aztán miután lelépett, elmentem aludni.
szombat reggel korán keltünk, mert mentünk Szolnokra, ballagásra. rokonéra, bár én csak a bank-king girl miatt mentem. :] h beszélhessünk élőben, legalább egy kicsit, félévente. sajnos nem fényképeztem le, pedig csini volt kicsípve. a ballagás elment, de a szolnoki közlekedés borzalmas. nem tudom ki volt az a balfasz aki egymás után berak két körforgalmat. na meg a lámpák dísznek vannak, mindegyik ságán villogott. aztán rögtön ahogy beértünk a városba, majdnem ránkkanyarodott egy fasz, nem zavarta, h indexelek. na meg az autópályán is volt egy csomó balfasz, pl. egy barom x5-tel száguldott végig, aztán a cobra 11, az autobahnpolizei lekapcsolta az RS Octavia, mondjuk érdekes, h utolérte. majd nem sokkal később megint láttuk 180-nal lépegetni. de ez van, német fasz. autóúton meg egy barom jobbról előzött meg, kicsit rámhozta a szívrohamot, mivel csak annyit láttam, h tol le, mint állat. (innentől már gépről írok) jó, én se voltam kisangyal, de nem vezettem olyan nagyon durván. meg hát suzu nem versenygép.
ballagásra visszatérve, rokonok nyomik, kínszenvedés a beszélgetés (rím, wahaha!), mentünk utána ünnepi ebédre, és borzalmas volt. az volt az egyetlen poén, h mindenkinek ugyanaz volt a keresztneve, mint nekem. ebéd szar volt, nagyanyám igyekezett égetni, h elteteti az ebédet, mert hát úgyis ki van fizetve. szóval szépe elpakolt kis műanyagdobozkákba. jó hát csináltassa, de ne látványosan. mondjuk lényegtelen, nem megyek már úgyse parasztfalvára. pincérek nagyon jók voltak, kíváncsi lettem volna, h kinek van szakami előképzettsége: az egyik csóka inkább buszsofőrnek nézett ki, mintsem pincérnek, a másik csaj meg peraszt módon rátámaszkodott a székemre. hát az anyádra támaszkodj, vagy az OTP-re, ne rám. étterem is vmi szociból itt maradt izé, aztán zsupsz, újítsuk fel gyorsan. utána elmentünk még rokonokhoz jópofizni, aztán haza, anyámnak is volt dolga, nekem is. szépen esőben indultunk el, de negyed úttól már napsütés volt. délutánra hazaértünk, anyámat otthagytam nagyanyámnál, én haza, dolgozni. az kínszenvedés volt, nagyon nyögvenyelősen csináltam a dolgomat. pláne amiett is, h bátyám baszogattot 3 sort, felzabált a kajámat és a csokimat.
Közben beszéltem is Eszterrel msnen, még rosszabb, mint más. Mármint a helyzet, az vicces, hogy eleinte ő is nagybetűve, mondatvégi ponttal írta, a gázos az az volt, hogy a barátjánál van, és onnan ír. Még nagyobb a lebukás esélye. Én nem szeretem, ha más válaszol, vagy más látja azt, ahelyett, mint akinek írom. Szóval elbeszélgettünk
este üres volt a kéró, írtam Petiéknek, h jöjjenek át, de még válaszrekaciót se kaptam, nem hogy szereplőket a tollasbálhoz. szóval befoglaltam anyám franciaágyát, és jót aludtam rajta, mint az alant olvasható.
vasárnap felkeltem fél 11 felé, fürdés, majd az utolsó fillérjeimet is anyáknapi virágra költöttem, és a jogismat kockáztatva bevittem nagyanyámhoz. kapott anyám is, nagyanyám is. azért kockáztattam, mert ugye anyám feledékénysgének köszönhetően nem hagyta a forgalmit a kocsiban, és majdnem sikerült belefutnom egy rendőrmotorosba is, szóval nem volt egyszerű eljuttatni. nagyanámynál már ott volt bátyám, ott folytatta, ahol abbahagyta, végig csesztetett, nem zavarta, h ott van unokatesóm meg férje is. anyám és nagyanyám meg pátyolgatja őt, és engem csitítanak el. persze hiába magyarázom, h nem engem kell elkussoltatni, hanem a probléma okát kell megszűntetni. de ne mfogják fel. szóval megvolt a telejs öröm, én inkább eljöttem, aztán bassza meg magát mindenki. velem ne szórakozzanak, gondolkozzanak el, h mi miért történik, aztán beszélhetünk. anyám meg így jól rábaszott, mivel a kocsit nem hoztam el, nem is enegdte, de ő se fogja tudni, mivel ivott. hát így járt, majd ha normális anyaként viselkedik, és rájön, h meik gyerekére mikor kell rászólni, akkor kap legközelebb bármit is. úgyhogy most itthon, mindenkit kizártam, majd akkor jönnek be, ha tudnak normálisan viselkedni. vagy akkor se.
délután mentem fotós tanfolyamra mentem, közben összetalálkoztam egyik csoporttárssal. együtt vártuk meg a modelljét. helyes kislány, később kiderült, hogy alany. egyik csaj egy barátnőjét hozta modelljének. nem szaroztak, csaj kb. egy óra után már vetkőzött is. nem zavarta, h mi is fényképezzük. oszt egy másik csaj 1 óra alatt lezavarta a dolgát. amúgy a csaj elég irritáló jelenség, szinte mindenkit lenéz, mintha ő lenne a világ legeslegjobb fotósa. hát, egészségére, azért szeretném látni azt amikor belebukik. a harmadik csaj meg kb. öt percet fényképezett, majd abbahagyta, vmi okra hivatkozva. a maradék ember szépen elvolt, majd a végén már csak négyen maradtunk: az oktató, a srác, akivel a villamoson találkoztam, a modellje és én. na akkor gyuri (az oktató) el kezdte instruálni a csajt, és végül kurva jó képek lettek belőle. a másik srác végig lesttilázott, először csak véletlenül, aztán szándékosan, poénból, de nem baj, jön még ő az én utcámba! :} este még átjött haver, aztán miután lelépett, elmentem aludni.
szombat reggel korán keltünk, mert mentünk Szolnokra, ballagásra. rokonéra, bár én csak a bank-king girl miatt mentem. :] h beszélhessünk élőben, legalább egy kicsit, félévente. sajnos nem fényképeztem le, pedig csini volt kicsípve. a ballagás elment, de a szolnoki közlekedés borzalmas. nem tudom ki volt az a balfasz aki egymás után berak két körforgalmat. na meg a lámpák dísznek vannak, mindegyik ságán villogott. aztán rögtön ahogy beértünk a városba, majdnem ránkkanyarodott egy fasz, nem zavarta, h indexelek. na meg az autópályán is volt egy csomó balfasz, pl. egy barom x5-tel száguldott végig, aztán a cobra 11, az autobahnpolizei lekapcsolta az RS Octavia, mondjuk érdekes, h utolérte. majd nem sokkal később megint láttuk 180-nal lépegetni. de ez van, német fasz. autóúton meg egy barom jobbról előzött meg, kicsit rámhozta a szívrohamot, mivel csak annyit láttam, h tol le, mint állat. (innentől már gépről írok) jó, én se voltam kisangyal, de nem vezettem olyan nagyon durván. meg hát suzu nem versenygép.
ballagásra visszatérve, rokonok nyomik, kínszenvedés a beszélgetés (rím, wahaha!), mentünk utána ünnepi ebédre, és borzalmas volt. az volt az egyetlen poén, h mindenkinek ugyanaz volt a keresztneve, mint nekem. ebéd szar volt, nagyanyám igyekezett égetni, h elteteti az ebédet, mert hát úgyis ki van fizetve. szóval szépe elpakolt kis műanyagdobozkákba. jó hát csináltassa, de ne látványosan. mondjuk lényegtelen, nem megyek már úgyse parasztfalvára. pincérek nagyon jók voltak, kíváncsi lettem volna, h kinek van szakami előképzettsége: az egyik csóka inkább buszsofőrnek nézett ki, mintsem pincérnek, a másik csaj meg peraszt módon rátámaszkodott a székemre. hát az anyádra támaszkodj, vagy az OTP-re, ne rám. étterem is vmi szociból itt maradt izé, aztán zsupsz, újítsuk fel gyorsan. utána elmentünk még rokonokhoz jópofizni, aztán haza, anyámnak is volt dolga, nekem is. szépen esőben indultunk el, de negyed úttól már napsütés volt. délutánra hazaértünk, anyámat otthagytam nagyanyámnál, én haza, dolgozni. az kínszenvedés volt, nagyon nyögvenyelősen csináltam a dolgomat. pláne amiett is, h bátyám baszogattot 3 sort, felzabált a kajámat és a csokimat.
Közben beszéltem is Eszterrel msnen, még rosszabb, mint más. Mármint a helyzet, az vicces, hogy eleinte ő is nagybetűve, mondatvégi ponttal írta, a gázos az az volt, hogy a barátjánál van, és onnan ír. Még nagyobb a lebukás esélye. Én nem szeretem, ha más válaszol, vagy más látja azt, ahelyett, mint akinek írom. Szóval elbeszélgettünk
este üres volt a kéró, írtam Petiéknek, h jöjjenek át, de még válaszrekaciót se kaptam, nem hogy szereplőket a tollasbálhoz. szóval befoglaltam anyám franciaágyát, és jót aludtam rajta, mint az alant olvasható.
vasárnap felkeltem fél 11 felé, fürdés, majd az utolsó fillérjeimet is anyáknapi virágra költöttem, és a jogismat kockáztatva bevittem nagyanyámhoz. kapott anyám is, nagyanyám is. azért kockáztattam, mert ugye anyám feledékénysgének köszönhetően nem hagyta a forgalmit a kocsiban, és majdnem sikerült belefutnom egy rendőrmotorosba is, szóval nem volt egyszerű eljuttatni. nagyanámynál már ott volt bátyám, ott folytatta, ahol abbahagyta, végig csesztetett, nem zavarta, h ott van unokatesóm meg férje is. anyám és nagyanyám meg pátyolgatja őt, és engem csitítanak el. persze hiába magyarázom, h nem engem kell elkussoltatni, hanem a probléma okát kell megszűntetni. de ne mfogják fel. szóval megvolt a telejs öröm, én inkább eljöttem, aztán bassza meg magát mindenki. velem ne szórakozzanak, gondolkozzanak el, h mi miért történik, aztán beszélhetünk. anyám meg így jól rábaszott, mivel a kocsit nem hoztam el, nem is enegdte, de ő se fogja tudni, mivel ivott. hát így járt, majd ha normális anyaként viselkedik, és rájön, h meik gyerekére mikor kell rászólni, akkor kap legközelebb bármit is. úgyhogy most itthon, mindenkit kizártam, majd akkor jönnek be, ha tudnak normálisan viselkedni. vagy akkor se.
